10.

Szóval nem szégyen az,ha az ember tisztában van a korlataival. Nekem ez zsákkal 16km, zsák nélkül 25km. Mindkét esetben többször is atleptem a határaimat,de nem esett valami jól. Ma se 18km-t jöttünk a Szörnyeteggel, hanem húszat. Úgy éreztem, ma az Út némi fekete humorral vezet bennünket, ugyanis óriási kereszteződésen, szűk,de forgalmas alagutakon kellett átkelni. Tényleg életveszélyes volt... Tegnap egy nagyon kedves valaki hasonlította az úttesten való atkelesemet ahhoz, amikor a süni próbál √2-vel (gyök kettővel) átjutni az úttesten... fájó porcikakkal eddig tényleg ilyen volt. Erre most a forgalmon át vezet kijelölt hely nélkül...

Egyszer ezen a fatörzsön pihentem meg. Előbb még rajta volt a zsákom is, de...

...lebucskázott. 

Aztán még ilyeneket fotóztam nektek az Úton:

San Romao (ha ugyan ott vagyok) egy négy-öt házból álló falu, az albergue egy erdei kishaz, 3-3 emeletes ággyal.  Barátságos kis gyerekszobák. A fürdő helység nagyon kulturált, tényleg, le a kalappal! A konyha is modern, bár nem tudok főzni,mert nincs itt semmi, én meg biztosan nem cipelek semmi ilyesmit.

Ezeket a sorokat a fűben fekve írom, végre pihenhetek, végre nem kell boltba menni. Ja, mert hogy ismét egyedül vagyok: Matyi reggel úgy döntött,hogy átmegy az északi útra, Kenny pedig üres zsákkal jól tudott haladni és pár km-rel odébb fog megállni. Matyi valószínűleg azért döntött így,hogy a northe felől közelít Santiagohoz, mert így egy nappal később találkozik a francia úton baktató tömeggel. Mi holnap fogunk. Vele tartottam volna,de ez minden nap sok-sok plusz km-t jelent, nem bírtam volna. Sajnálom nagyon, és fura újra magányosan zarandokolni, de nem rossz. Ha nagyon akarok beszélni valakihez, a kis nottinghami Jo itt alszik a kisházban, ahol én. Szerintem a francia Jo is itt fog kikötni, korábban nem igen volt más lehetőség, és lassabban jön,mint én. Nem valószínű,hogy nagy tervei vannak mára.
Különben nagyon kedves fickó, csak úgy érzem, rettentő szomorú. De szerintem az én burámat csípi, ma út közben, amikor pihent egy Kőkút árnyékában, nagyon akart beszélgetni velem. Megkinalt a kis elemózsiájából is, de nem kértem,mert épp az előtt álltam meg pihenni én is. Azóta egyelőre nem láttam, majd kiderül, erre ballag-e, vagy hopponalt máshová..

Miután "beköltöztem" az erdei kis albergue-be, jót aludtam a fák alatt a fűben. Hihetetlen nyugalom van! Hol vannak a többiek??? Itt vezet az Út a kishaz előtt, de esküszöm, senki nem jött erre utánam. Hol van a kis franciám? Hol van Alex? Ha nem lenne itt a kis Jo és a bolond Dan Birminghamből, azt hinném, eltévedtem...de itt vezet az Út, miért nem látok senkit jönni rajta???

Jól van, hát én az eddigi pezsgő életet is kissé sokalltam néha, nagyon jó ez a kis nyugalom. Ma hétkor kapok haromfogásos zarandokmenüt, aztán mielőbb lefekszem, hogy reggel korán tudjak indulni. 

Nagyon örülök, hogy a blogot így délután fél tudom tenni, mert rettentően vicces, de itt, az erdő közepén free wifi van! Ez a lepkeháló adja a gyors netet!

Béke, nyugalom, befelé figyelés...ez a mai program. Valahogy meg kell beszélnem a lábaimmal, hogy ne fajjanak már ennyire. Olyan,mintha a talpaim mára elégelték volna meg a mindennapi kizsákmányolást. Ma az első perctől fájtak, fáradtak voltak. Pedig kenem őket a világbajnok rozmaringos krémmel, és a voltarennel is. De lehet, hogy holnapra egy cataflam is kelleni fog. A mai nap majdnem olyan beledöglős volt, mint az első nap Grado felé..próbára tette a kitartasomat. 

Szóval 79 km. Ennyi van hátra Santiagóig. Vagyis 242 km-t már megtettem. (Mint tudjuk, többet is, de ez most nem fontos). Döbbenet. Számomra teljesen hihetetlen. 

Holnap 26 km, zsák taxizik, és Melidéből próbálom a fölöslegessé vált dolgokat hazapostázni. Ez nagy kiadás lesz, viszont befektetésnek is tekinthető,mert nincs több taxi Camino,ami öt euro ám, illetve hazafelé a reptéren nem ér meglepetés,hogy a zsák súlyosabb,mint a megengedett. Olyankor ott helyben kell rafizetni. Inkább holnap a posta és megnyugodhatok.

 És akkor a mai vacsora :)

Jo, a brazil Tiago (nem San Tiago), és a bolond Dan.

Utána egy furcsa kinézetű,de nagyon kedves francia pár: